313. Nézzünk pár Nizza utáni közvélemény-kutatást!

Milyen a közhangulat? Nagy tragédiák után elég nehéz erre válaszolni, mert az ember mindig a megérzéseiről beszél, hacsak nincsenek előtte számok (és amikor megkérdezik, milyen a közhangulat, akkor még általában nincsenek). Másfél héttel Nizza után viszont van pár izgalmas kutatás, amelyről már érdemes beszélni. Lássuk, mink van!

Azt már tudjuk korábbról, hogy csak a franciák egyharmada, mintegy 33%-a bízik a kormányban terrorizmus-ügyben.

Hollande elnök népszerűsége három pontot emelkedett és 17 ponton áll a Ifop-JDD mérés szerint (konkrétan azt kérdezték, hogy elégedettek-e a polgárok a munkájával). Az emelkedés nem túlságosan jelentős, ráadásul közel is van a hibahatárhoz. Az igazán érdekes az, hogy az Ifop-Fiducial tavaly decemberi mérés szerint (ami persze csak egyik volt a sok közül) a Bataclan-támadás után Hollande 16 pontot ugrott a baloldalon és 24-et a jobboldalon (nem a konkrét számok a fontosak, hanem az érezhető, hibahatáron túli megugrás, ami pár hónap múlva persze vissza is állt az eredeti állapotra).

Vagyis akkor igaz volt, hogy a tragédia a hatalmon lévőknek kedvezett (átmenetileg), most viszont – ahogy vártam – tényleg szinte elhanyagolhatóan jelenik meg ez a hatás.

Az Ifop-JDD mérésben van még egy érdekesség: a megkérdezettek 67%-a támogatna egy “nagykoalíciót” a terrorizmus elleni harc céljára (egy ilyen koalíció elméletben jól hangzik, de a gyakorlatban veszélyes játék is lehet a mérsékelt pártok számára, ha még történik valamilyen merénylet, s az egyetlen ellenzéki párt a Nemzeti Front – másrészt meg ebben a helyzetben a republikánusok őrültek lennének, ha felelősséget vállalnának Hollande-ért. Magyarul nem lesz ilyen nagykoalíció.).

Kijött egy BVA/Orange-iTélé mérés is. Ebben a megkérdezettek 54%-a vélekedett úgy, hogy a rendkívüli állapot nem hatékony eszköz a terrorizmus ellen. 78% vélekedett továbbá úgy, hogy ha mindent megtesz az állam, akkor sem lehet minden merényletet megakadályozni (ez nagyon fontos szám, hiszen a többség ezzel elfogadja a kormány érvelését, miszerint lesznek még merényletek és ártatlan emberek fognak még meghalni, mielőtt ennek vége lesz). Ugyanakkor a Nemzeti Front szavazóinak 56, a republikánusok szavazóinak 22% gondolja, hogy meg lehet minden merényletet akadályozni, vagyis a pártok kommunikációja mentén azért megfigyelhető egyfajta illeszkedő mintázat.

A megkérdezettek 86%-os arányban úgy vélték, hogy a dizsihadista propaganda elleni fellépés a legfontosabb kormányzati teendő a merényletek után.

Ezekben a mérésekben szerintem nincsen nagy földrengés. A lényeg, hogy Hollande továbbra sem népszerű, s úgy tűnik, a pártok kommunikációja kezdi elérni és formálni a bázisokat. De ez sem feltétlenül váratlan.


Nem felejtettél el valamit? Ha tetszett az írás, akkor kérlek, oszd meg barátaiddal, hagy olvashassák ők is (alább a gombok 🙂 )

Comments

comments