342. Szimbolikus üzemet fenyeget bezárás, a kormány közbelép

Sarkozy ügyei érdekesek és a politikai iránt érdeklődőknek minden bizonnyal szórakoztatóak is, ám a hónap “nagy ügye” nem a volt köztársasági elnök kampányba lépése, hanem az Alstom TGV-ket is gyártó belfort-i üzemének tervezett 2018-as bezárása. Az Alstom bejelentése megmozgatta és állásfoglalásra kényszerítette a politikai élet szinte összes szereplőjét. 

A tervezett gyárbezárás híre nagyon meglepte a francia politikai elitet, Emmanuel Macron távozó gazdasági miniszter a Reuters-nek arról beszélt, hogy a bejelentés előtt ő maga is folytatott tárgyalásokat a cég vezetésével, és semmit nem említettek neki. Meglepődöttségének és elégedetlenségének adott hangot – különösen az eljárás miatt – a miniszterelnök is. A kormány azt mondta egyébként egy rendkívüli miniszteri értekezlet örvén, hogy ragaszkodik a vasúti üzem megmaradásához, amit a tőzsde nem értékelt túl fényesen. A cég is köti az ebet a karóhoz (talán nem függetlenül a tőzsdei reakcióktól, hiszen a cégvezetés nem a kormánynak, nem a politikai közösségnek, hanem a részvényeseknek felelős).

A munkavállalók kirúgása nem magától értetődő, inkább elzászi áthelyezésről van szó, ezért megállja a helyét az érv, hogy elsősorban az üzem történelmi, szimbolikus jelentősége verte ki a biztosítékot. No meg: választási évben ki akarnak gyárbezárás mellett kampányolni – erre a szempontra egy szintén Reuters-anyag is rámutat, aláhúzva, hogy 2004-ben éppen Nicolas Sarkozy lobbizta ki az Európai Bizottságnál, hogy állami pénzből kimenthessék az Alstomot, megakadályozva a Siemens felvásárlási szándékát – ám ez a deal is csak 10 évig tartott, a General Electric 2014-ben már rátehette a kezét a cég egy részére.

Az állam joggal mérgelődik amúgy a helyzet miatt, hiszen maga is 20%-os résztulajdonos a cégben. Ezért folyt is arról némi baloldali belvita, hogy mennyire reális az, hogy az állam – akinek a képviselői részt vesznek a döntéshozatalban – nem tudta, mi készül. Megoldási javaslatként több politikai szereplő fejében felmerült egyébként az államosítás lehetősége – kérdés, hogy a totális állami kontroll mennyit segít, ha igaz, hogy a kormány tudhatta volna, de nem tudta…

A hírek szerint az állam “titkos” (már a Le Monde is tudja szintűen titkos) tárgyalásban áll több céggel, és nyomást gyakorol, hogy azok adjanak megrendeléseket az Alstomnak (gondolva itt különösen a vasútra, az SNCF-re). A kormány és a cégvezetés közös megoldása, terve az október 3.-i hét elején várható, amely már nemcsak erre az üzemre, hanem a teljes cégre vonatkozik. Utóbbi a megrendelések csökkenése miatt került bajba, így az állam ezen a téren segíthet a sokat, bár a potenciális megrendelések egy része közbeszerzés hatálya alá esik.

A cég vezérigazgatója egy nemzetgyűlési bizottságnak azt mondta, már 2013-ban jelezte, hogy (a főleg franciaországi) megrendelések híján Belfort-ban baj lesz: a “váratlan” és “brutális” bejelentésről szóló politikai reakciókat így utasította vissza.


Nem felejtettél el valamit? Ha tetszett az írás, akkor kérlek, oszd meg barátaiddal, hagy olvashassák ők is (alább a gombok 🙂 ).

Comments

comments