426. Le Pen “ördögi terve”: szétverhette volna az alkotmányt?

Olvasom a francia sajtóban a cikkeket (például itt és itt), hogy Marine Le Pen egy “ördögi tervet” eszelt ki, hogy szétverje a stabil és működőképes V. köztársaság alkotmányát, és biztosítsa a Nemzeti Front hatalomgyakorlását. Ám ezen a téren kicsit sok a pánik. Egyrészt Le Pen idén (!) láthatóan nem lesz elnök, másrészt meg nem eszik olyan forrón a kását.
Így nézne ki a Le Pen-terv?

A terv lényege az lenne, hogy Le Pen elnökként az alkotmány 11. cikkelyét felhasználva megkerülné a neki potenciálisan ellenséges parlamentet és népszavazást írna ki, amely bevezetné az arányos választást a mai többségi választás helyett. Az új rendszerben a legtöbb szavazatot kapó párt pedig (például az FN…) egy 30%-nyi prémium mandátumcsomagot kapna, vagyis mintegy 25%-is támogatottsággal is megszerezhetné a parlamenti többséget. Az 1962-es referendum, mely az elnök közvetlen választását indítványozta, a népszavazás tárgyát tekintve lehetne precedens, mivel erről is el lehet mondani, hogy a kérdés a “közhatalom szervezetét érinti”. De szerintem nem itt van az eb elásva.

Mert mit is mond az alkotmány 11. cikkelye?

Idézem az egyszerűség kedvéért az angol nyelvű verzióból. Azt mondja a 11. cikkely, hogy

The President of the Republic may, on a recommendation from the Government when Parliament is in session, or on a joint motion of the two Houses, published in the Journal Officiel, submit to a referendum any Government Bill which deals with the organization of the public authorities, or with reforms relating to the economic, social or environmental policy of the Nation, and to the public services contributing thereto, or which provides for authorization to ratify a treaty which, although not contrary to the Constitution, would affect the functioning of the institutions,

Vagyis az elnök kétféle módon írhat ki a közhatalom szervezetére vonatkozó népszavazást: ha a Parlament ülésszaka tart (október első munkanapjától június utolsó munkanapjáig), akkor a kormány javaslatára; vagy a két ház együttes javaslatára.

És akkor játszunk el azzal, hogy Le Pen megpróbálja használni ezt a cikkelyt!

Tegyük fel, hogy Le Pent megválasztják elnöknek. Ekkor a parlament ülésszaka formálisan tart, tehát szóba jön a kormány javaslata. Ehhez azonban Le Pennek szüksége van egy kormányra, amit csak akkor kap meg parlamenti többség nélkül, ha a kabinet lemond.

Az elnök ugyanis az alkotmány szerint csak akkor mentheti fel a miniszterelnököt, ha az lemond – a többi, vagyis a miniszterelnök kirúgása csak szokásjog. Megint az alkotmány angol nyelvű változatából idézek, a 8. cikkely ebből a szempontból világos:

He shall terminate the appointment of the Prime Minister when the latter tenders the resignation of the Government.

Vagyis alkotmányjogilag a miniszterelnök akkor rúgható ki, ha lemond – és bár a szokásjog az, hogy az elnök kérésére lemond, Le Pennel ezt nem játszaná el egy nem frontos kormányzat (és valószínűleg a szokásjog megsértéséért sem érkezne választói szankció, legalábbis nem olyan mértékben, ahogy egy más kormányfő megégethetné magát ezzel). Amikor felmerült, hogy Le Pen elnök lehet, elkezdtek szivárogni a hírek, hogy a Cazeneuve-kabinet esetleg nem mond le, hivatalban marad az új parlamenti többség megválasztásáig, hogy blokkolja Le Pen kezdeményezéseit.

Két út Le Pen előtt

Vagyis ha a kabinet nem mond le, akkor Le Pen nem tudna új miniszterelnököt kinevezni, aki javasolhatná neki a népszavazást. Ez az út zárva. Ezek után jöhetne a nemzetgyűlési választás, amikor Le Pen kénytelen lenne olyan új miniszterelnököt kinevezni, aki bírja a többség támogatását (el tudom képzelni, hogy itt egy-két napra kinevezhetne egy olyan kormányt, aki nem bírja a Nemzetgyűlés támogatását, csak hogy meglegyen a népszavazási javaslat, de ezt meg el lehet azzal kerülni, hogy a régi miniszterelnök csak akkor adja át a lemondását, amikor az új miniszterelnöké már alá van írva…).

Ami meg a parlament két házát illeti, Le Pennek pontosan az a baja, hogy nem lenne többsége a két házban, de még a Nemzetgyűlésben sem, mert a franciák valószínűleg nem szavaznának meg egy masszív Front-többséget.

A lényeg, hogy Le Pennek valahogy azt kellene elérnie, hogy egy pillanatra legalább az ő miniszterelnöke léphessen hivatalba, de mivel arra nincs formális alkotmányos felhatalmazása, hogy kirúgja a kormányt, erre viszonylag kicsi az esély, ha ezt más szereplők nem akarják lehetővé tenni.

Viszont a hatásköri viták és harcok minden bizonnyal növelnék az országgal szembeni gyanakvást, no meg a mindenféle kockázatokat. Az intézményrendszer papíron valószínűleg vissza tudna verni egy ilyen támadást – és az sem biztos, hogy a kisebb, főleg baloldali pártok támogatnák az arányos választási rendszert, ha ennek az ára egy FN-kormány lenne. És akkor ki tudja, mi lenne annak a népszavazásnak az eredménye…

Comments

comments

426. Le Pen “ördögi terve”: szétverhette volna az alkotmányt?” bejegyzéshez 3 hozzászólás

Hozzászólások ezen a részen nem engedélyezettek