484. Kiküldött munkavállalók: ezzel támadja Franciaország a keleti tagállamokat

Demokratikus kérdések ide, demokratikus kérdések oda, Franciaország és a keleti tagállamok – így a visegrádiak – viszonyát egy nagyon alapvető ellentét és vita is strukturálja. Ez pedig a kiküldött munkavállalók (posted workers, trvavailleurs détachés) jogairól szóló uniós irányelv ügye. Miről szól ez a vita, milyen érdekek vannak a háttérben?

Kiküldött munkavállalók: mit mondanak az aktuális szabályok?

A kiküldött munkavállalókról hivatalosan az Európai Parlament és a Tanács 96/71/EK számú, 1996. december 16.-i, “a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről” szóló irányelve rendelkezik. (2014-ben egyébként elfogadtak egy újabb irányelvet, amely a fenti szabályok érvényesítésére dolgozott ki eszközöket.)

A jogszabály pontosan meghatározza, hogy ki számít kiküldött munkavállalónak: “aki munkáját korlátozott ideig egy, a szokásos munkavégzése szerinti tagállamon kívüli tagállam területén végzi“.

És itt jön a lényeg. Az irányelv azt is előírja, hogy a kiküldött munkavállalóra milyen szabályokat kell alkalmazni a fogadó államban. A szöveg a “bérszint” kapcsán kiemeli: a “minimális bérszint fogalmát annak a tagállamnak a nemzeti jogszabályai, illetve gyakorlata határozzák meg, amelynek a területén a munkavállaló kiküldetésben tartózkodik” . Vagyis a kiküldött munkavállalónak az adott fogadóország minimálbérét kötelező kézhez kapnia.

(Már itt, előzetesen felhívom a figyelmet, hogy a Bizottság által javasolt módosítás a “bérszint” fogalmát “javadalmazásra” kívánja cserélni. Utóbbi nyilvánvalóan tágabb fogalom, azaz több kötelezettséget ró a vállalkozásokra.)

A küldő vállalkozás azzal az előnnyel is rendelkezhet, hogy a kiküldött munkavállalónak – ha hat hónapot nem haladja meg a kiküldetése – fő szabály szerint nem kell személyi jövedelemadót fizetnie a fogadó államban, illetve része maradhat a küldő állam tb-rendszerének. Ez összességében az adók és járulékok ügyében jelenthet versenyelőnyt a küldő vállalkozásnak.

2016: az Európai Bizottság módosítást javasol

Az Európai Bizottság 2016-ban a kiküldött munkavállalókról szóló irányelv teljes módosítását javasolta. A testület kiemelte, hogy az “ugyanazon a helyen végezett ugyanazon munkát ugyanúgy kell javadalmazni“. (A keleti tagállamok, így Bulgária, a Cseh Köztársaság, Észtország, Magyarország, Litvánia, Lettország, Lengyelország, valamint Románia szerint ez a piaci működés megcsúfolása, hiszen éppen a relatíve alacsonyabb bérszint adja a versenyelőnyüket.) A módosítást a bizottsági szöveg tanúsága szerint Ausztria, Belgium, Franciaország, Németország, Luxemburg, Hollandia és Svédország kérte. Ezzel tehát nagyjából ki is alakult a két ellenérdekelt tömb.

KIküldött munkavállalók: komoly vita kelet és nyugat között

A Bizottság szerint nincs szó a munkaerőköltségek harmonizálásáról. Az EB szándéka szerint a cél, hogy “a kiküldött munkavállalók kirendelésének idejére a fogadó tagállamban lévő megélhetési költségekhez és normákhoz” igazítsák “a munkafeltételeket“.

A közúti fuvarozás területét külön is említi a bizottsági indoklás. Az elmúlt évek vitáiból is tudjuk, hogy – különösen Németország esetében – ez egy rendkívül fájó, vitás pont a keletiekkel.

A módosítás 24 hónapban maximalizálná a kiküldetés időtartamát. (“Amennyiben a kiküldetés időtartama előreláthatóan vagy ténylegesen meghaladja a huszonnégy hónapot, azt a tagállamot kell a munkavégzés szokásos helye szerinti országnak tekinteni, amelynek területére a munkavállalót kiküldték.“)

Általánosan alkalmazandóvá” tenné továbbá a “kollektív megállapodásokat a kiküldött munkavállalókra az összes gazdasági ágazatban“. Ez a “javadalmazás” szó bevezetésével együtt igazán érdekes, hiszen így elképzelhető, hogy – a minimálbéren túli jövedelmek miatt – jóval többet kell majd fizetni a kiküldött munkavállalónak, mint eddig.

A keleti tagállamok tiltakoztak

A változtatás, mint fentebb említettem, ebben a formában a keleti, olcsóbb munkaerővel bíró tagállamoknak és vállalkozásoknak nem érdeke. Magyarország is azon tagállamok közé tartozik, amelyek tiltakoznak a változtatás ellen. A Bizottság 2016 javaslatának bemutatásakor Magyarország is részt vett abban a parlamenti eljárásban, amely lehetővé teszi, hogy tagállami parlamentnek “sárga lapot adjanak” (subsidiarity control mechanism). Ez végül meg is történt.

A magyar kormányzat honlapján az erről az eljárásról szóló értesítésben teljesen egyértelmű a konfliktus megfogalmazása. Mint írják: “a fennálló rendszert az Európai Bizottság Magyarország számára elfogadhatatlan módon, a magyar munkavállalók és vállalkozások érdekeit egyes „régi” tagállamok érdekeihez képest másodlagosan kezelve kívánja módosítani, és javaslatában kifejezetten tagállami hatáskörbe tartozó kérdéseket szeretne szabályozni“.

(Ehhez annyi pontosítás ide kívánkozik, hogy a munkaadókkal ellentétben a munkavállalóknak egyébként még érdeke is lehetne a módosítás, ha a költségek növekedése miatt nem veszítik el a munkájukat… .)

A Bizottság ugyanakkor a sárga lapos eljárás ellenére fenntartotta a javaslatát.

Franciaország bekeményít a kiküldött munkavállalók ellen

A francia kormányzat és politika hosszú idő óta az egyik legjelentősebb és egyben leghevesebb támadója a kiküldött munkavállalókról szóló irányelvnek. A kiküldött munkavállalók érkezése Franciaország szempontjából “szociális dömpingnek”, jogtalan versenyelőny kiaknázásának számít. Manuel Valls egykori kormányfő – Marine Le Pen álláspontjára jócskán rátromfolva – 2016-ban, még hivatalban odáig ment, hogy ha ebben az ügyben nem történik Franciaországnak kedvező változás, akkor hazája egészen egyszerűen nem fogja alkalmazni az irányelv szabályait.

Ez elég súlyos fenyegetés. Ezzel ugyanis egy alapító tagállam azt ígérte, nyíltan meg fogja szegni a hatályos uniós szabályokat.

KIküldött munkavállalók: komoly vita kelet és nyugat között

Az építőipar területén a franciák különösen rosszul élik meg a helyzetet. Gyakran emlegetik továbbá a postafiók-cégeket, amelyek papíron áthelyezik a székhelyüket egy olcsóbb munkaerővel dolgoztató tagállamba, hogy kibújjanak a hazai szabályok alól.

2017 elején több megyében, régióban olyan szabályokat fogadtak el (“Molière-záradék”), amelyek kötelezővé tették volna a francia nyelv használatát az építési telkeken. Igaz, ez egyértelműen és látványosan jogszerűtlen volt, és az akkori kormány sem támogatta.

Októberre halasztva

A máltai elnökség által benyújtott javaslat sem volt eléggé elfogadható a vitázó felek számára. E szerint a közúti fuvarozást kivették volna a szabályok alól. Előírták volna továbbá, hogy a munkáltatók a helyi normáknak megfelelően szállásolják el a dolgozóikat, amit a fogadó országnak ellenőriznie kell. A máltaiak a “javadalmazás” fogalmát a fogadó ország meghatározásához igazították.

Franciaország, és személyesen Emmanuel Macron francia elnök komoly részt vállalt abban, hogy a máltai javaslatról szóló döntés ne jöhessen létre. Macron ugyanis olyan új követelésekkel állt elő, amelyek nehezítik az elfogadást. Az új francia kérések egyértelműen elfogadhatatlanok a keleti tagállamoknak, ide értve azt a javaslatot is, amely 24 helyett 12 hónapban maximalizálná a kiküldetés hosszát. (Jelenleg a társadalombiztosítási szabályok változnak 24 hónap után, de nincs akadálya a két éven túli kiküldetésnek sem.)

KIküldött munkavállalók: komoly vita kelet és nyugat között

Így a tanácsi döntést októberre kellett halasztani a szükséges többség hiányában. Addig is hatályban maradnak a ma érvényes szabályok.

Francia sajtóhírek szerint egyébként a franciák úgy számolnak, hogy Szlovákiával, Lengyelországgal és Magyarországgal a meggyőzés szintjén sem kell foglalkozniuk. Nem kell teljes egyetértés, az ő szavazataik nélkül is átmehet a reform. Ez – ugyanezen sajtóhírek szerint – kissé aggasztja Németországot, attól tartva, hogy a vita más ügyekben is megnehezíti majd az együttműködést ezekkel a tagállamokkal. Márpedig Emmanuel Macron nem finomkodva lépett az uniós színpadra. Mint emlékezetes, elég hangosan beköszönt – ugyanezeknek a tagállamoknak.

Egészen biztosan folytatása következik.

(Képek és kiemelt képek forrása: pixabay.com.)

Comments

comments

484. Kiküldött munkavállalók: ezzel támadja Franciaország a keleti tagállamokat” bejegyzéshez egy hozzászólás

Hozzászólások ezen a részen nem engedélyezettek