485. Néhány gondolat Macron kongresszusi beszédéről

Nem sok radikális újdonságot mondott – a konkrétumok szintjén – Emmanuel Macron a kongresszusi beszédében.

Rögtön le is szögezem: ez nem egy összefoglaló és nem is alapos elemzés. Alig tíz perce, hogy Macron befejezte a mondandóját.

Visszalapozva hevenyészett jegyzeteimet, úgy tűnik, az elnök kongresszusi beszédében gyakorlatilag keretbe helyezte azokat a nagy irányokat, amelyeket a kampányban megígért (intézmények reformja, integráció stb., a törvényhozás reformja különösen súlyos eleme volt a beszédnek).

Intézmények reformja: kongresszusi jóváhagyásra várva

Másfél órás, hosszú kongresszusi beszéd volt. Érződött, hogy minden szónak súlya van. Az egyik legfontosabb szó talán a történelem volt: Macron, sok elődjével ellentétben úgy tűnik, tudja, hogy az elnöknek dolga, hogy kijelölje a maga és kormánya helyét a történelemben. Ugyancsak sokat emlegette a szuverenitást. Hangsúlyozta, hogy arra kapott mandátumot, hogy visszaadja a szuverenitást (önállóságot) a franciáknak,  nyilván a szó minden értelmében.

Az volt az érzésem, hogy a parlament tagjainak jobban tetszett a beszéd második, mint az első része. Nyíltszíni taps viszonylag későn volt először, talán nem függetlenül attól, hogy a beszéd első felében az elnök a parlamenti munka racionalizálásáról, illetve a képviselők, szenátorok létszámának csökkentéséről beszélt… Macron ismét megígérte egyébként az arányos választás valamiféle beépítését a francia választási rendszerbe, ami sem Macron pártjának, sem más nagy pártnak nem érdeke. Ezért nem is csinálta meg eddig senki 1986 óta – de mindenki belengette…

Emmanuel Macron az intézményi változásokhoz szükséges alkotmánymódosítást első körben a Kongresszus útján kívánja elfogadtatni (3/5-ös többség kell), de ha nem sikerül így végezni a dologgal, jelezte, lehet a témában népszavazás is.

Franciaország nemzetközi szerepe

A beszéd második fele Franciaország európai és nemzetközi szerepét is tárgyalta. Teljesen egyértelmű, hogy Macron be akar nyomulni abba a térbe, amelyet az Egyesült Államok szabadon hagyott a világpolitikában. Az elnök humanista és a békére fókuszáló programját a világnak ajánlotta, a francia történelmi hagyományoknak megfelelően. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Franciaország elismeri a szuverenitást, és nem elsősorban beavatkozásokban gondolkodik (bár nem zárja ki őket), viszont a diplomáciája útján ki fog állni a kisebbségekért és a szabadságjogokért. Odaszúrt Donald Trump amerikai elnöknek is azzal, hogy Franciaország minden szövetségét tiszteletben fogja tartani.

Az integrációs kérdések kapcsán kiemelendő annak megismétlése, hogy az év végén az uniós reformprogramról minden tagállam tartson demokratikus konzultációkat, és az, hogy meg kell különböztetni a gazdasági bevándorlókat a menekültektől, s a határok védelméhez erős Európa kell. Mint Macron mondta, Európa nem piaci, hanem szabadság- és békeprogram. Azt mondta, hisz Európában, de a szkepticizmusnak is van oka (Macron európai nézetei árnyaltságának egyébként érdekes példája a kiküldött munkavállalók dolgában kifejtett álláspontja, amelyről itt írtam bővebben).

Az elnök egyébként a beszéd után távozik, a képviselők pedig – szavazás nélkül – megvitatják a hallottakat. Rekord mennyiségű frakció alakult az új Nemzetgyűlésben, úgyhogy ez egy rekord hosszúságú vita lesz…

Én pedig várom a leiratokat és átiratokat, hogy pontosan lássam, mit is kell elemezni, illetve mihez kell viszonyítani Édouard Philippe miniszterelnök holnapi nemzetgyűlési programbeszédét.

(Kiemelt kép: saját felvétel a televíziós közvetítésről.)

Comments

comments

485. Néhány gondolat Macron kongresszusi beszédéről” bejegyzéshez 2 hozzászólás

Hozzászólások ezen a részen nem engedélyezettek