453. Puskaporos hordó: munkaügyi reform Macron-módra

Ígéretéhez híven Macron-elnök elindította azokat az egyeztetéseket, amelyek egy újabb munkaügyi reform döntéseit alapozhatják meg. Ám a munkaügyi reform egy jó nagy puskaporos hordó. Már a tavalyi Hollande-féle átalakítás is felbőszítette a szakszervezetek egy részét – komoly tüntetésekhez is vezetett. Mi történt eddig, mire számíthatunk Macrontól a továbbiakban?

François Hollande elnöksége egyik legnagyobb, legfontosabb, hatályba is lépett reformja volt a munkaügyi reform, de Emmanuel Macron a sokat kritizált Hollande-szövegnél is tovább menne.

A Macron-féle munkaügyi reform lehetővé tenné….

… hogy ne csak bizonyos területeken, hanem alapvetően helyi, üzemi szinten dőljenek el a dolgok. A Hollande-féle szöveg ezt már a munkaidő kérdésében megoldotta. Vagyis nem az országos, majd ágazati szabályok lennének az elsődlegesek, hanem az egész megfordulna.

A helyi szakszervezetek és a munkaadók megállapodásai felülírhatnának mindent, illetve akár a helyi szakszervezetek véleményét is felülírhatná a munkavállalók többségének a véleménye. Ez persze egyetlen országos szakszervezetnek sem érdeke, hiszen ezzel csökkenne a politikai befolyásuk. Nem véletlenül ígérnek már most tiltakozásokat. De erről később.

A tervezett reform emellett hozzányúlna a szakképzéshez is, többek között a képzési kínálat szabályozása által, és maximalizálná az ok nélküli elbocsájtás utáni munkaadói kártérítés mértékét. Végül, Macron reformja átalakítani tervezi a munkaügyi segélyezés rendszerét, finanszírozását, elérhetőségét is. Utóbbi biztonságos rendezése az elnök szerint ugyanis feltétele a munkaerőpiac liberálisabb szabályozásának.

Munkaügyi reform rendeleti úton bevezetve

Emmanuel Macron már az elnökválasztási kampánya során teljesen világossá tette, hogy elnöksége első nagy reformja egy munkaügyi reform lesz. Azt is megmondta, hogy ezt a reformot nem parlamenti, hanem rendeleti úton kívánja bevezetni. (Az alkotmány szerint erre majd az újonnan megalakuló parlamentnek kell felhatalmazást adnia, illetve később szintén a parlament emeli majd a rendeleteket törvényerőre. A jelenlegi mérések szerint az elnöki pártnak akár abszolút többsége is lehet a Nemzetgyűlésben, így várhatóan meglesznek a szükséges szavazatok.)

A közvélemény – egy a héten megjelent adatsor szerint – inkább örülne a kiterjedt szociális párbeszédnek (63% mondja ezt), mint a rendeleti kormányzásnak. (52% nem szeretné, ha a munkaügyi reform rendeleti úton kerülne elfogadásra.) A megkérdezettek kétharmada támogatna egy tiltakozó mozgalmat is egy rendeleti úton átvitt reform ellen.

Emmanuel Macron már elkezdte az egyeztetést a munkadói szervezetekkel és a szakszervezetekkel, méghozzá úgy, hogy minden szakszervezeti vezetőt egyedül fogadott. Bár rugalmasnak mutatkozott, úgy tűnik, tartja magát ahhoz, hogy a reformnak szeptemberre be kellene fejeződnie. (A végrehajtási rendeletek persze ezután készülnének el és lépnének hatályba, az már egy másik fázis lenne.)

A szakszervezetek a megbeszélések tanúsága szerint lassítanának, hogy ne nyáron kerüljenek elő a reformok, mert akkor nem tudnak lassítani, tiltakozást szervezni. Minden bizonnyal tudja ezt Macron is, aki az esetleg június 18. utáni győzelmét, politikai tőkéjét a reformra fordíthatja. Szüksége van rá, mert egy sikeres munkaügyi reform nélkül nem lesz csökkenő munkanélküliség, nem lesz növekedés, nem lesznek 2022-re eredmények.

A francia mozdulatlanság pedig még a Macron elnök európai integrációs céljait is veszélyeztetheti. Előre kell tehát menekülnie.

(Kiemelt kép: pixabay.com)

Comments

comments