388. Rezsimválság?

Van itt egy komoly bizonytalansági faktor. Ha Emmanuel Macron vagy Le Pen lesz a következő francia elnök, és erre ebben a pillanatban komoly esély van, nem tudjuk, mi lesz a parlamenti többséggel. Márpedig parlamenti többség nélkül igen nehéz, szinte lehetetlen lesz kormányoznia az új elnöknek.

377. Franciapolitika, már képernyőn is

Ez már bizonyíték, nem ígéret. A HetiTV-vel együttműködésben indul a kéthetente jelentkező új, Franciapolitika című műsorom. Az első adást alább láthatjátok. Fogadjátok szeretettel!

368. A Nagy Testvér figyeli a franciákat?

A november eleji hosszú hétvégén jelent meg az a rendelet, amely szépen csendben létrehozott egy összevont adatbázist a franciák útleveleiről és személyi igazolványairól. Mintegy 60 millió fő személyes adatait kezelheti így a kormányzat. A kritikákat azt sem fogta vissza, hogy évekkel ezelőtt, még a jobboldal kormányzása alatt született meg az ötlet.

359. Csak egy mandátum?

Alain Juppé már korábban jelezte, hogy ha 2017-ben bizalmat kap a választóktól, az elnökséget csak egy mandátumra vállalja. Fő republikánus ellenfele, Nicolas Sarkozy is hasonlóan nyilatkozott a második vita alkalmával. (Ha Hollande elnök véletlenül újrázna, 2022-ben az alkotmányos szabályok miatt nem indulhatna újra. Marine Le Pen viszont 2017-ben és 2022-ben is játékban lehet. De ez Read More …

304. Parlamenti nagyüzem: munka törvénykönyve, rendkívüli állapot

Ritka erős napon és éjszakán van túl a francia parlament. Miközben a Szenátus a rendkívüli állapot meghosszabbításáról vitázott, a kormány ismét bizalmi kérdéshez kötötte a Nemzetgyűlésben a munka törvénykönyve módosítását. Ha nem nyújtanak be bizalmatlansági indítványt, a szöveg elfogadottnak tekintendő.

303. A Nemzetgyűlésen átment a rendkívüli állapot meghosszabbítása

A Nemzetgyűlés hat hónapra meghosszabbította a rendkívüli állapotot. Nagyon meglepő lenne, ha a Szenátus nem értene egyet (ott ugyanis jobboldali többség van, a hat hónap pedig jobboldali ötlet). Közben bonyolódik a helyzet, mert egyre több konkrét javaslat kerül napvilágra. Nézzük meg a tegnapi és a ma reggeli sajtó alapján, hogy ki hol tart, mit mond Read More …

301. Tényleg lefejezték, kasztrálták, csonkították a Bataclan áldozatait?

A napokban több internetes oldalon is keringeni kezdett a hír, miszerint a 2015. november 13-i Bataclan-mészárlás áldozatainak egy részét nemcsak lelőlétték, hanem le is fejezték, kasztrálták, a szemüket kinyomták. De mi az igazság? Tényleg így történt?

270. Állatjólétileg: így kínozzák a franciák az állatokat

A halal (és kisebb mértékben a kóser) vágás állandóan napirenden van Franciaországban. Sarkozy és a Nemzeti Front is előszeretettel álltak bele ebbe a témába, ha úgy érezték, igény van rá. Sok civil, köztük Brigitte Bardot alapítványa is határozottan fellép a rituális vágás ellen. Hogy túl sok ilyen rituális vágással kinyert hús van a franciák asztalán, Read More …

261. Van, hogy az elemző (majdnem) elveszíti a fonalat

Hollande elnök a novemberi merényletek után erős jobb-fordulatot tett, amikor azt javasolta, hogy terjesszék ki az állampolgárság elvételének a lehetőségét azokra a született franciákra is, akik időközben felvették egy más állam állampolgárságát. Ez ellen a baloldal baloldala hangosan fellázadt, még az igazságügyi miniszter is távozott. Majd a szocialista többség visszakézből megszavazta, hogy bárkinek el lehessen Read More …

225. Melyik a fontosabb: az elnök vagy a Nemzetgyűlés?

Nem véletlenül hívják a francia rendszert többen félelnöki rendszernek, mint félparlamentárisnak. Bár mindkét elnevezés mellett szólnak érvek, a “félelnöki” fogalom fejezi ki igazán, hogy a francia rendszer középpontjában az elnök áll, és az ő megválasztása, nem pedig a parlamenté az igazán fontos esemény.