484. Kiküldött munkavállalók: ezzel támadja Franciaország a keleti tagállamokat

Demokratikus kérdések ide, demokratikus kérdések oda, Franciaország és a keleti tagállamok – így a visegrádiak – viszonyát egy nagyon alapvető ellentét és vita is strukturálja. Ez pedig a kiküldött munkavállalók (posted workers, trvavailleurs détachés) jogairól szóló uniós irányelv ügye. Miről szól ez a vita, milyen érdekek vannak a háttérben?

480. Macron és a V4-ek: vita vita hátán?

Bár még nem sokat láttunk Emmanuel Macron gyakorlati Európa-politikájából, egy biztos: megválasztása véget vetett a korszaknak, amelyben Franciaország hagyta, hogy Németország nyílt hegemónként járjon el az Európai Unióban. Ha az történik, amiben az új elnök és a német kancellár májusban megegyeztek, akkor ismét lesz német–francia együttműködés, melyben ezentúl több feladat hárul Franciaországra.

475. Minden, amit tudni akarsz a parlamenti választásról: MTI-interjúm

A májusi elnökválasztás, illetve a mostani parlamenti választások nyomán a pártrendszer alakult át Franciaországban és nem a politikai rendszer – mondta Soós Eszter Petronella politológus az MTI-nek adott hétfői interjújában.

448. Centrális erőtér Macron-módra? Így alakítja Macron a francia pártrendszert

A magyar “centrális erőtér” gondolata unalomig ismert. A Fidesz középre pozicionálja magát a kétoldali, végtelenül megosztott ellenzékéhez képest. E helyzetnek köszönhetően akár matematikai kisebbségből is tud választást nyerni, illetve magát az egyetlen kormányképes erőként felmutatni. Emmanuel Macron valami hasonlóval próbálkozik most Franciaországban. Szándékai szerint úgy osztaná az ellenzéket, hogy az elnöki párt maradjon középen az Read More …

435. Magyar kormány vs. Macron: megjegyzések egy MN-cikkhez

A Magyar Nemzet arról közölt cikket, hogy a magyar kormány számos dolgot eltaktikázott uniós szinten, és a francia elnökválasztás eredményét sem a legügyesebben kezelte. Most a közvetlenül uniós megállapításokkal nem foglalkozom, nem kommentálom őket, de a Macron-elnökséghez kapcsolódó mozgások nagyon érdekesek lehetnek. Azokhoz van néhány megjegyzésem.

Sarkozy kedvet kapott Orbántól egy migrációs referendumra?

Nicolas Sarkozy volt francia államfő (2007-2012), a jövő évi elnökválasztás egyik jobboldali jelöltje pénteken bejelentette, hogy megválasztása esetén referendumot ír ki a bevándorlók automatikus családegyesítési jogának felfüggesztéséről és a titkosszolgálatok által megfigyeltek egy részének elzárásáról.

274. Tiltakozás, igen, hőbörgés, nem

Mostanában gyakran csapnak össze – zavargásig elmenve – szélsőbaloldali tüntetők a francia rendőrséggel. Elvben a Munka Törvénykönyve ellen tiltakoznak. A gyakorlatban nem értem őket. Bevallom, itt meg is áll az “elemzés”: míg szerintem a tiltakozás-tüntetés helyes és értékes állampolgári magatartás, az erőszakba torkolló tiltakozás (a továbbiakban: hőbörgés) már nem az. Valahogy úgy vagyok ezzel, ahogy Read More …

250. Orbán mennybemenetele és a Habony-művek párizsi pihenője

Tegnap többen is rákérdeztek, hogy mit értek az alatt, hogy ha a párizsi terror kapcsán beigazolódik a menekülthullám biztonsági kockázat-jellege, akkor “Orbán Viktor magyar miniszterelnök tekintélye megnőhet, ha nem is az elitek körében, de az európai polgárok egy részének szeme előtt biztosan“. Vizsgáljuk meg külön ezt a kérdést, mert megítélésem szerint ez lehet Párizs egyik Read More …