VB1. Chips-adó és Nutella-adó

FR.gifNapjainkban a médiát figyelemmel követő ember akarva-akaratlanul szemben találja magát az egészséges életmódra buzdító cikkekkel, tanulmányokkal és riportokkal; kétségtelen tény ugyanis, hogy a nyugati fogyasztói társadalmakban soha nem látott mértékűvé váltak az kiegyensúlyozatlan táplálkozás és túlfogyasztás miatti egészségügyi megbetegedések, melyek jókora terhet rónak az amúgy is ingatag egészségügyi rendszerekre. A jelenséget orvosolandó szándéktól (is) vezérelve az elmúlt pár évben hangsúlyosabb törvényhozói figyelem fordult a népegészségügyi adófajták körének kibővítésére.

A magyar parlament döntésének értelmében 2011 szeptembere óta számos, „kiemelten károsnak” titulált termék fogyasztói árát drágítja a lakosság által csak chips-adóként emlegetett állami „sarc”, a francia kormány pedig mindent megtesz annak érdekében, hogy jövő évi költségvetésének meghatározó részeként bevezethessék az úgynevezett Nutella-adót, a korábbi adó drasztikusan megemelt módosítását.

Chips-adó Magyarországon

Magyarország évtizedek óta élen jár a különböző szív- és érrendszeri megbetegedéseket nyilvántartó európai statisztikák zömében, míg az ország kórházai és egészségügyi intézményei riasztóan túlterheltek, s legtöbbjük a csőd szélén egyensúlyoz. A Fidesz-kormány megnyilatkozásai szerint – ahogy az az erről szóló törvény szövegében is olvasható – a chips-adó két fő célt szolgál: egyrészt az egészségesebb életmód felé próbálja terelgetni a lakosságot, és így idővel talán kozmetikázná az előbb említett csúf statisztikákat, másrészt megpróbálja enyhíteni az egészségügy súlyos likviditási problémáit az adó következtében megszerzett többletbevételekből.

A 2011. évi CIII. a népegészségügyi termékadóról szóló törvény értelmében fajsúlyuktól függő mértékben nőttek a rögzített határértéket meghaladó cukor-, só- és koffeintartalmú, valamint az előrecsomagolt élelmiszerek árai, így nemcsak a jogszabálynak nevet adó chipsekhez, de például az energiaitalokhoz, szénsavas üdítőkhöz, csokoládékhoz, fagylaltokhoz, alacsony gyümölcstartalmú dobozos üdítőkhöz is drágábban juthatnak hozzá honfitársaink. Mivel már több, mint egy év telt el az adófajta bevezetése óta, a közgazdászok és szociológusok is elkezdhetnek számot vetni az intézkedés sikerességét illetően. A témába vágó tanulmányok feltárták, hogy csaknem 20%-kal estek vissza a kiemelten egészségkárosító élelmiszerek eladásai, ami több mint biztató adat, ugyanakkor a szakértők szerint feltehetően jelentősen nőtt azoknak a száma, akik „feketén” vagy külföldről, az adó megkerülésével próbálnak meg hozzájutni a szóban forgó termékekhez, hiszen a környező országokban ezek árai akár 20-30 %-kal is alacsonyabbak lehetnek. Az illetékből befolyó bevételek is némileg elmaradtak a várakozásoktól, hiszen az eredetileg betervezett 20 milliárd forint kilenctizede folyt csak be az államkasszába, más kérdés, hogy az egészségügyi rendszer megtakarításait egy éves intervallum alatt megbecsülni nem lehet. A lakosság zöme enyhe rosszallással, de különös ellenállás nélkül vette tudomásul a chips-adót. Biztató és kissé aggasztó eredményeket egyaránt regisztrálhattunk, azonban a népegészségügyi termékadót sikertelennek semmiképpen nem nevezhetjük.

Nutella-adó Franciaországban

A francia kormány által előterjesztett „Nutella-adó” a híres olasz mogyorós-kakaós desszertkrémről kapta a nevét, ugyanis a finomság egyötöd részben tartalmaz pálmaolajat. A gall ország adja a világ Nutella-fogyasztásának 26%-át, évente több mint 100 millió üvegnyit kennek kenyérre, süteményre. A pálmaolaj káros hatásait számos orvosi kutatás említi, szív- és érrendszeri megbetegedéseket felsorolva elrettentésként. Más tanulmányok szerint a pálmaolaj kinyerése a környezetet is pusztítja, a legnagyobb exportőr titulusával büszkélkedő Malajziában hatalmas erdőterületek tűntek el az elmúlt évtizedben a pálmaolaj ipari termelése nyomán.

Az elmúlt hónapokban egymásnak ellentmondó nyilatkozatok láttak napvilágot a témával kapcsolatban. A Nutellát gyártó olasz vállalatóriás Ferrero SpA franciaországi képviselője elismerte, hogy termékük túlzott fogyasztása valóban némileg egészségtelen, ám megnyugtatta az eredeti receptúra rajongóit, hogy a pálmaolaj árának drasztikus emelkedése ellenére sem tervezik megváltoztatni a mogyorókrém összetevőit és azok arányát. Nem sokkal ezután álltak a kamerák elé a dél-kelet ázsiai őstermelőket tömörítő Malajziai Pálmaolaj Tanács vezetői, akik hangsúlyozták, hogy termékük abszolúte természetes és egészséges, mi több, a környezetet sem veszélyezteti a termelés, de jellemző módon állításaikat alátámasztó dokumentumokat nem lobogtattak az érdeklődők orra előtt.

A Nutella-adó magyar „testvéréhez” hasonlóan számos élelmiszerre kiterjed majd, magában foglalva a feldolgozó- és sütőipar kibocsátásának nagy részét is. Minden tonna pálma-, kókusz és egyéb magvak olaját tartalmazó termék után a korábbi 100 euró helyett 400-at vár a francia törvényhozás, az éves összbevétel pedig elérheti az évi 40 milliárd eurót (vagyis a Chips-adó hasznának ötszázszorosát). Az adóemelés fogadtatása sokkal hevesebb reakciókat váltott ki a franciáknál, mint hazánkban, mint azt a CS Monitor című újság szerzője, Laurent Belsie írja: a „gasztro-őrült” Franciaországban minden másnál kockázatosabb egy élelmiszerekre kirótt adó bevezetése. Jean-Marc Ayrault kormányának költségvetési tervezetét első körben visszadobta a parlament, de gyaníthatóan nem a Nutella-adó bökte leginkább az ellenzéki erők szemét, így a szocialisták valószínűleg belátható időn belül ismét előveszik az intézkedést, vagyis könnyen lehet, hogy a francia gyerekek a közeljövőben már lekváros kenyeret kapnak majd tízóraira.

Új trend kezd tehát kibontakozni a népegészségügyi politikában, a kormányok pedig a hasznosat a még hasznosabbal próbálják összekötni: a problémák elébe mennének, és még pénzt is keresnének. Pár év múlva vélhetően messzemenő következtetéseket vonhatunk majd le az irányvonalról, és noha adót fizetni senki sem szeret, az intézkedés mögöttes, racionális érveken alapuló elveivel sokan azonosulhatnak.

A vendégbejegyzés szerzője Bognár Gergely, az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogász, és a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi tanulmányok szakos hallgatója.

Comments

comments